Ékszer történelem

Milyen ékszereket viseltek a nagyszüleink?

Kis ékszertörténelem a 20. századból

Az ékszerek mindig is többet jelentettek egyszerű dísznél. Egy-egy fülbevaló, nyaklánc vagy gyűrű a múltban gyakran családi örökség, státuszszimbólum vagy személyes emlék volt. Ebben a bejegyzésben visszatekintünk, milyen ékszereket viseltek a nagyszüleink – és hogyan alakult az ékszerviselés kultúrája az elmúlt évtizedekben.

Az 1920–40-es évek: visszafogott elegancia

A két világháború között az ékszerek stílusa inkább diszkrét, nőies volt. A gyöngysor, a finom aranylánc vagy az aprócska brosstű számított divatosnak.

Anyag: aranyozott fém, gyöngy, üvegkristály

Stílus: art deco hatások, geometrikus formák, letisztultság

A férfiaknál az órák és a mandzsettagombok voltak a leggyakoribb „ékszerek”.

Az 1950–60-as évek: nőiesség és klasszikusok

A háború utáni években a nők ismét nagyobb hangsúlyt fektettek az öltözködésre. Divatba jöttek a klasszikus, elegáns ékszerek: nagyobb köves gyűrűk, karperecek, feltűnőbb nyakláncok.

Népszerű darabok: kámeás bross, gyöngyfülbevaló, díszes gyűrűk

Stílusikon: Audrey Hepburn klasszikus gyöngysora – sokak kedvence lett

Az 1970–80-as évek: színek, formák, egyéniség

Ebben az időszakban az ékszerek a szabadság, kreativitás és önkifejezés eszközei lettek. A nagymamánk vagy anyukánk is viselhetett színes műanyag ékszereket, nagyobb bizsukat, sőt akár kézzel készült darabokat is.

Anyagok: műanyag, fa, textil mellett természetesen továbbra is jelen volt az arany és ezüst

Stílus: bohém, retró, néha túlzó – de annál szórakoztatóbb

Hagyomány és örökség

Sokunknak van otthon egy-egy régi családi ékszer, amit a nagymamánktól örököltünk. Ezek nemcsak szép tárgyak, hanem történeteket hordoznak – és kapcsolatot jelentenek a múlt generációkkal.

Tegyük fel magunknak a kérdést:

Miért hordunk ma is ékszert?

Melyik az a darab, ami számunkra többet jelent puszta szépségnél?

Mi köti össze a múltat és a jelent?

Bár a divat változik, egy dolog állandó: az emberek mindig is szerettek ékszereket viselni – önkifejezésként, szeretetből, emlékül vagy csak azért, mert szép.

Az orvosi fém ékszerek ezt a hagyományt viszik tovább a jelenben – időtálló formában, allergiamentesen, biztonságosan.